A s�rk�nyok legend�i az eg�sz emberis�get v�gigkis�rt�k.  Ugyan�gy jelen volt - �s van - a K�nai kult�r�ban, mint az eur�pai kereszt�ny irodalomban �s misztikus legend�kban.
A s�rk�nyok h�llõszab�s� l�nyek. �ri�sira megnõhetnek, testt�meg�k a 20 tonn�t is el�rheti. K�pesek t�zet h�nyni, �s ezek mellett �les karmaik, �s hegyes �s �ri�si fogaik is vesz�lyes fegyverek.
A s�rk�nyok nyers h�ssal t�pl�lkoznak, �s minden nagytestû �lõl�nyre ( �gy az emberre is) vesz�lyesek.
A s�rk�nyok nem szel�d�thetõek, �s legyõz�s�kh�z t�bb ember var�zsereje sz�ks�ges.
Azonban a k�zemberekre nem jelentenek k�zvetlen vesz�lyt, mivel magas hegyek k�z�tt, vagy b�rmilyen m�s, ember sz�m�ra megk�zel�zthetetlen helyen �lnek.

K�tfejû s�rk�nyt mindenhol tal�lunk. Legink�bb azonban Sk�ci�ban, Skandin�vi�ban, �s Franciaorsz�g magashegys�geiben. Magasabb kort �lhetnek meg, mint az egyfejûek. Lapf�ld�n m�r tal�lkoztak egy 950 �ves egyeddel is. A k�tfejû s�rk�ny k�pes az emberi besz�d elsaj�t�t�s�ra. 

H�romfejû s�rk�nyt m�r nehezebben tal�lunk itt Eur�p�ban. Legink�bb Anglia partmenti szigetein �lnek, de tal�lhat� n�h�ny p�r Erd�lyben is, Marosv�s�rhely k�rny�k�n. Nagyon nagy kort meg�rnek, tal�ltak m�r 1500 �ves p�ld�nyt is. Nagyon lassan szaporodnak, sz�z�vente tojnak egy toj�st.