1901. m�rcius�ban, egy p�nteki napon az it�liai Gemma Galgani, mik�zben a nagy �s sz�rny� fesz�let el�tt im�dkozott, l�tom�st l�tott, s ez gy�keresen megv�ltoztatta az �let�t. A l�ny 23 �ves volt �s �rva. Szeretett volna bel�pni a J�zus Szenved�sei Rendbe, de mivel csontt�b�c�ben szenvedett, jelentkez�s�t elutas�tott�k. Az egyszer�, csendes, m�lyen h�v� l�ny elszeg�d�tt csel�dnek a k�rny�ken. De l�tom�sa kiemelte sz�rke h�tk�znapjaib�l: azonosult J�zus szenved�seivel, ext�zisban �lve �t minden egyes korb�cs�t�s k�nj�t.

   Amikor nevel�anyja megtal�lta a szob�j�ban, karj�n �s h�t�n egym�st �rt�k a korb�cs�t�s okozta sebek, ruh�ja pedig mer� v�r volt. Ezut�n k�t �ven �t, eg�szen a l�ny hal�l�ig, ezek a stigm�k megh�kkent�en szab�lyos id�k�z�nk�nt, minden cs�t�rt�k�n megjelentek test�n, majd a k�vetkez� napon elt�ntek. �letrajz�r�ja, Germano di Stanislo atya le�rta, hogyan jelentek meg az ext�zis kezdet�vel a lassan v�r�s�d� sebek Gemma h�t�n, s mindk�t k�zfej�n: „… a fels� h�mr�teg alatt reped�s keletkezett a h�sban, majd lassacsk�n kiny�lt. Kis id� m�lva maga a b�r is kett�v�lt, s azokon az �rtatlan kezeken megjelentek a m�ly, h�sba hatol� sebek.” A sebek olyan m�lyek voltak, hogy szemmel kereszt�l�rtek a k�zen, s tele voltak „friss �s alvadt v�rrel”. Germano atya sohasem vizsg�lta meg �ket k�zelebbr�l, hiszen pokoli f�jdalmat okozott volna ezzel a l�nynak. P�ntekre a sebek �sszez�r�dtak, �s vas�rnapra m�r csak halv�ny heg maradt ut�nuk. Az, hogy a hegek hol jelentek meg, h�tr�l h�tre v�ltozott – mondta Germano atya – el�fordult, hogy csak a k�zen vagy csak a l�bon l�tszottak, m�skor pedig kereszt�lv�reztek a m�g sz�t nem ny�lt b�r�n. Olykor szegek kem�ny fej�t lehetett l�tni a sebekben, a megfeketedett h�sban �s az alvadt v�rben.

   Hi�ba g�nyol�dnak a hitetlenek, a stigmajelens�g val�dis�g�t nem lehet k�ts�gbe vonni. Effajta esetek t�ls�gosan sokszor t�rt�ntek meg orvosi ellen�rz�s mellett ahhoz, hogy mer� k�pzel�d�snek lehessen nyilv�n�tani �ket. B�r az adatok legnagyobb r�sze a katolikus egyh�z kez�ben van, �s neh�z hozz�juk f�rni, �pp el�g bizony�t�kunk van orvosok �s m�s feddhetetlen szemtan�k besz�mol�ib�l, amelyekre t�bb �letrajz�r�s hivatkozik is. �jabban pedig ezek a hegek f�nyk�pen is meg vannak �r�k�tve.

   Mire is utalnak ezek a hegek? A h�tk�znapi sz�haszn�latban a „stigm�k” kifejez�s Krisztus sebeit jel�li, ezek jelennek meg a stigmatiz�ltak test�n. Hagyom�nyosan megegyeznek a k�zbe, illetve a l�bba vert sz�gek, valamint a bord�k k�rny�k�n l�v�, l�ndzsasz�r�s okozta sebekkel. L�teznek m�s, kieg�sz�t� stigm�k, korb�cs�t�s nyoma a teste, sebek a homlokon, mintha t�vis okozta volna, a kereszt s�ly�t�l meghajlott h�t, �s m�g sok egy�b megh�kkent�, furcsa szimb�lum, amelyekr�l azt tartj�k, hogy a sz�vbe �s m�s bels� szervekbe vannak v�s�dve.

   A hiteles stigm�knak igen �rdekes fiziol�giai jellemvon�saik vannak, amelyek megk�l�nb�ztetik �ket a h�tk�znapi s�r�l�sekt�l. Tiszta art�ri�s v�r folyik bel�l�k, s nyoma sincs benn�k b�rmif�le betegs�gnek. A sebek hossz� ideig, gyakran �vekig, m�g kezel�s hat�s�ra sem gy�gyulnak be, ennek ellen�re nem fert�z�dnek el �s nem gyulladnak be. A legt�bb stigma szab�lyos id�k�z�nk�nt jelenik meg: van, amelyik minden �vben nagyb�jtkor �s h�sv�tkor t�r vissza, vagy m�s egyh�zi �nnepeken, esetleg p�ntekenk�nt, de legink�bb nagyp�nteken.

  Az els� bejegyzett stigmatiz�lt Assasi Szent Ferenc volt, aki 1224-ben im�dkoz�s k�zben �szrevette, hogy kez�t �s l�b�t sz�g sz�rja �t, s a sz�gek feje vil�gosnak l�tszik. �letrajz�r�ja megeml�ti, hogy ezek a sz�gszer� dolgok szemmel l�that�an hatolnak a sebbe, �s annyira ki�lltak Szent Ferenc l�b�b�l hogy j�rni sem tudott. Olyan megh�kkent� ez a hist�ria, hogy sok t�rt�n�sz t�lz�snak tekintette �s elvetette. �m hasonl� eseteket orvosok is le�rtak, �gy t�bb� a sz� szerinti �rtelmez�s sem z�rhat� ki.