1975 �prilis�ban, egy h�sv�t ut�ni napon Mrs. Anne Poore, a Pennsylvaniai �llambeli Boothwyn v�roska lak�ja egy 66 cm magas gipsz Krisztus-szobor el�tt im�dkozott. „Felpillantottam a szoborra – mes�lte k�s�bb a riporternek – s csaknem meg�llt a sz�vver�sem. K�t rubinv�r�s csepp jelent meg a teny�r gipszsebein. Hal�los r�m�let fogott el, amikor r�d�bbentem, hogy ez igazi v�r.”

  Amikor mag�hoz t�rt a megr�zk�dtat�sb�l, az asszony a verand�n a h�ziolt�r k�zep�re tette a szobrot. P�ntekenk�nt �s egyh�zi �nnepek alkalm�val a szobor sebhelyei k�l�n�sen er�sen v�reztek, olyan ciklikus ism�tl�d�ssel, ahogyan a stigm�k szoktak. K�s�bb a szobrot �tvitt�k Eddystone-ba, s elhelyezt�k a Szent Luk�cs templomban, 3 m�terre az olt�r f�l�tt.

  Semmi k�ts�g, a Krisztus-szobor sebhelyeib�l v�rszer� folyad�k sziv�rgott. Dr. Joseph Rovito, a k�ztiszteletben �ll� philadelphiai orvos megr�ntgenezte a szobrot, de nyom�t sem tal�lta tart�lynak vagy m�s rejtett szerkezetnek. A v�rvizsg�lat eredm�nye azonban m�r nem volt ennyire egy�rtelm�. B�r a folyad�kot emberi v�rk�nt azonos�tott�k, a v�r�s v�rtestek sz�ma megh�kkent�en alacsony volt, s a v�r �reg kor�ra utalt. Viszont el�g sok�ra alvadt meg, vagyis frissnek kellett lennie, a friss v�r azonban t�bb milli� v�r�s v�rtestet tartalmaz. Dr. Rovito meg�llap�t�sa szerint ’annyira r�gi, hogy k�ptelens�g meg�llap�tani, melyik v�rcsoportba tartozik”. Nem egy h�v� katolikus mindenesetre meg van gy�z�dve r�la, hogy a szobor sebeib�l Krisztus v�re folyt. A titokzatos, v�rz� szobrokat, k�peket csaknem mindig vall�sos �hitat veszi k�r�l, ez�rt a folyad�k csup�n vall�sos �sszef�gg�sben �rtelmezhet�.

  Ugyancsak zavarba ejt� jelens�g a k�pek, szobrok k�nnyez�se. Az amerikai �r� �s parapszichol�gus, D. Scott Rogo egyik elbesz�l�se Robert Louis Lewis tiszteletes t�rt�nete. Felszentel�s�nek napj�n a tiszteletes nagyanyj�ra, els� spiritu�lis mentor�ra eml�kezett, aki �r�m�ben s�rvafakadt, amikor megtudta, hogy unok�ja egyh�zi p�ly�ra akar l�pni. Az asszony nem �rhette meg a napot, s a tiszteletes m�lyen f�jlalta, hogy nagyanyja m�r nem osztozhat �r�m�ben. R�pillantott az �lt�z�asztal�n l�v� f�nyk�pre, s megd�bbenve vette tudom�sul, hogy valaki tr�f�t �z vele. Bar�tja, William Reaucher tiszteletes k�s�bb �gy eml�kezett vissza:

   „�tmentem, hogy megn�zzem, mi zavarta meg Bobot ennyire. Nagyon megh�kkentem, amikor �szrevettem, hogy Bob nagyanyj�nak a f�nyk�pe csurom v�z volt, de annyira, hogy v�z t�cs�ba gy�lt az asztalon. Megvizsg�lva a k�pet, l�ttuk, hogy az �vegen bel�l nedves. … A k�p h�tulja annyira el�zott, hogy a b�rsony cs�kokban kifakult. Amikor a k�p megsz�radt, az arc puffadt maradt, mintha a v�z onnan eredt volna, s a szemekb�l folyt volna le.”

   Rogo szerint Louis Lewis �ntudatlanul felhaszn�lta telekinetikus k�pess�g�t, hogy er�s �rzelmeket vet�tsen bele k�zvetlen k�rnyezet�be. „Amikor Louis Lewis a felszentel�s el�tti vizsg�kat tette le, kisebb megr�zk�dtat�son ment kereszt�l – �rja Rogo. – Nagyanyja gyakran s�rt az �r�mt�l- Louis Lewis meg akarta osztani vele �r�m�t. L�tni akarta, ahogy a nagyanyja a boldogs�gt�l s�r, �s pszichikus k�pess�g�vel hozta l�tre az �rzelmi reakci�t.” Rogo szerint ez az adotts�g nem csup�n bizonyos kiv�lasztottak�: mi mindny�jan k�pesek lehet�nk arra, hogy er�teljes vagy elfojtott �rzelmeink kivet�t�s�vel v�ltoz�st hozzunk l�tre k�rnyezet�nkben.